Plébániánk területén öt kis kápolna található:
Kiscelli Szent Vér Kápolna
1032 Budapest, Doberdó út hrsz:16190/2
- Szentmise – minden hónap első péntekén 15:00-kor
- Szentségimádás - minden hónap 3. péntekén 14:00-17:30 óra között
- A kápolna búcsúnapja július 1. - előre jelzett időpontban
- A kápolnában mód van keresztelő, esküvő megtartására – egyeztetett időpontban
A kápolna története
Műemléki törzsszám: 15230
A kápolna helyén 1778-1780 között, Kühtreiber Antal óbudai molnármester a csobogó forrás vize mellett nyitott falú stációt építtetett, amelynek a falfülkéjében az oszlophoz kötözött, szenvedő Krisztus szobra állt. Az óbudaiak a nyitott falú stációt lebontva 1812-ben építették fel a ma is látható, barokk stílusú Szent Vér kápolnát. (A kápolna Szent Vér titulusát hazánk mai határai között csak két másik szakrális épület viseli: a bátai kegytemplom és a kőszegi temetőkápolna.) A kápolna kapuzata, oromtetős homlokzata, kis fatornya jellegzetes hangulatot áraszt. Belső terét egy téglaboltozat két részre, szentélyre és a hajóra osztja. A diadalív rácsát Z. Schwaja, óbudai lakatosmester 1813-ban készítette. 1819-ben pedig elkészült a kápolna belső berendezése is. A toronyban 1843-ban harangot helyeztek el.
A csobogó forrás vizeit összegyűjtő akna ma a szentély oltára alatt található. Innen egy terasz alatti aknába van kivezetve, majd a kápolna mellette összegyűlő vizekkel együtt, a sétaút alatti lejtőre folyik.
Hazánkban ez az egyetlen templom illetve kápolna, amelynek oltára alatt forrás van. Amikor itt a szentmisében az oltáron jelen van az eucharisztikus Krisztus Vére és alatta a forrás vize, akkor jelképesen találkozik a Szent Fausztina sugallata nyomán festett Irgalmas Jézus képen a Szívéből előtörő két sugár, amely a vért és a vizet jelképezi. Egyúttal megjeleníti a tavalyi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottóját: „minden forrásunk belőled fakad”.
A 210 éves kápolna jelentősége főleg abban is van, hogy tagja azon kápolnáknak, amelyek ezidőtájt sorra emelkedtek. Jelentőségét növeli, hogy a kápolnák java része sajnos a városok terjeszkedésének áldozatai lettek. Amelyek pedig nem, azok jó részét az időjárás erodáló hatása tette tönkre, így számuk jelentősen lecsökkent. Ez a kápolna megmaradt. Fennmaradása köszönhető az időszakos, mégis folyamatos rendeltetésszerű használatának, a rendszeres felügyeletnek, és az egyházközség, valamint a III. kerületi Önkormányzat, a helyi Egyesület és lakosság gondoskodásának.
- április 17-én a kápolna tetőszerkezete teljesen leégett, amit Sagmüller József apátplébános javíttatott ki csakúgy, mint az 1929-es károkat is. A kápolna előtti teraszon 1930-ban a hívek védelmére palafedéses fa tornác készült, melyet 1948-ban bontottak el.
A belső berendezés az 1980-as évek végén gyújtogatás miatt megsemmisült. A kápolnát az Óbudai Önkormányzat 2006-ban felújította. 2014-ben a kápolna felvizesedett falait az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete újította fel a helyi lakosság és az Önkormányzat támogatásával. Megszüntette a szentély falán kialakult vízbefolyást, a szentélypadló alatt szivárgót épített ki és lecserélte az elkorhadt kapu- és ablakszárnyakat.
A domb oldalából kifolyó víz azonban a falakon további károkat is okozott, a kápolna tetőszerkezete pedig korhadás áldozata lett. 2021-ben Egyházi támogatással, az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, újabb felújítás következett, melynek során korszerű módszerekkel történt a falak vízszigetelése, és új tetőszerkezet készült. A szentély falfülkéjébe új oltárkép lett elhelyezve, valamint két új falfülke is ki lett alakítva. így a boltívet betöltő vasrács alatt ma három falfülkében képek és szobrok láthatók. Ekkor lett elhelyezve a Máriacelli kegyszobor hiteles másolata is.
A kápolna szentélye, képei
Az oltár mögötti falfülkében elhelyezett kép Pilátus palotájának udvarán a büntetőoszlophoz kötözött, korbácsolástól vérző és szenvedő Krisztust ábrázolja. A kép felidézi a kápolna helyén egykor állott stáció oszlophoz kötözött Krisztus szobrát. A hátulról megvilágított, ólmozott üvegkép Bráda Tibor képzőművész alkotása. Az oltárkép alatt látható az 1812 évszám, melyet őseink a kápolna építésekor véstek a falazat kövébe.
A szentély baloldali falfülkéjében a máricelli Szűz Mária kegyszobra látható, a hátterében sugárzó dicsfénnyel. Mint ismeretes, az 1700-as években a Zichy-ek ezen a dombon helyezték el a máricelli Szűz Mária kegyszobor másolatát, melyhez 50 éven át, évente a hívek tízezrei zarándokoltak. Ezért hívjuk e vidéket Kiscellnek. E régi kegyszobor ma az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia templomban látható. Egy buzgó hívő kezdeményezésére és támogatásával a Szűz Mária Társaság nővérei 300 év elmúltával újra a Kiscelli dombra hozták Máriacellből a kegyszobor hiteles másolatát, melyet most a Szent Vér kápolnában helyeztek el.
A kegyszobor megjelenésében és szimboliumaiban egyezik a Máriacelli kegyszoborral. A szobor hársfából készült, az ülő Madonnát jobbján a gyermek Jézus. Mária kezében fügét (körtét), Jézus a jobb kezében pedig almát tart, ami az eredendő bűn szimbóluma, és amit Jézus a világ megváltásáért magára vett. Szűz Mária fejét aranyszegélyű fehér fátyol borítja. Mária kék köpenyes, aranyszegélyű ruhát, Jézus pedig aranyszínű ruhát visel.
A jobboldali falfülkéjében kapott helyet a Szentháromság kép, melyen a korpusz felett a Szentlelket jelképező galamb, afelett az Atya áldó keze jelenik meg. Mindez utal a kápolna Szentháromság plébániához való kötödésére is, és emlékeztet az egykor Kiscellen működő Trinitárius szerzetesekre, akik templomaikat a Szentháromságnak szentelték. Ez utóbbi két falfülke háttérképét Rácz Gábor tűzzománcművész alkotta meg.
A kápolna szentélye zárt állapotában is megtekinthető a kapuzaton kialakított betekintő nyíláson keresztül. Egy kapcsoló segítségével pedig mindez kivilágított állapotban is látható.
Szent Donát kápolna
1037 Budapest, Farkastorki út 58. Hrsz: 16758
Műemléki törzsszám: 15235
- Szentmise – előre jelzett időpontban
- Imaóra minden kedden 17,00-18,30 óra között
- A kápolna búcsúnapja június 30. - előre jelzett időpontban
- A kápolnában mód van keresztelő megtartására – egyeztetett időpontban
A kápolna története
A Szt. Donát kápolna a Bécsi út feletti egykori szőlődombon, a Táborhegyre vezető Farkastorki út mentén áll. A kápolnát 1781-ben építették. Abban az időben a szőlőművelő óbudaiak nem lakták be a hegyoldalt. A szőlők fent voltak domboldalon, a borpincék lent a házaknál. A közlekedés, szállítás fontos eszköze volt a lovas szekér, az útvonalak pedig jobbára a vízmosások mentén haladtak.
A hagyomány szerint egy óbudai szőlősgazdát a hegyen ért hatalmas vihar szekerével együtt elsodorta az útról. Szerencsésen megmenekült. Fogadalmat tett, hogy Szt. Donát tiszteletére kápolnát épít. A kápolna hamarosan, pár hónap alatt felépült Óbuda polgárainak segítségével.
A Szent Donát kápolna és környezete a Farkastorki árok felől, az 1800-as évek végén (BTM Kiscell 31.174). A képen látható felső kanyar feletti szakasz egyezik a mai Farkastorki út nyomvonalával. Nagy vihar esetén az árok menti út könnyen víz alá kerülhetett.
Szent Donát, a római vértanú, 140-ben született Rómában. Vitéz katona volt, de társai mulatozásaiban nem vett részt, helyette imádkozott. Egy alkalommal, amikor csapata nehéz csatára készült, szintén Istenhez fohászkodott. Az égiek a segítségére voltak, az ellenséges csapatokra eső zúdult. Így számbeli fölényük ellenére, kemény harcban sikerült őket legyőzni. A császár kitüntette Donátot, sőt unokáját is hozzá kívánta adni feleségül. Donát ezt nem fogadta el, mondván ő továbbra is csak Krisztus társaságára vágyik. A császárt sértette ez a visszautasítás, ezért Donátot megnyúzatta, így 180-ban mártírhalált szenvedett.
Ereklyéit 1652-ben Rómából átvitték a németországi, Rajna-vidéki Münstereifel városába. A kísérő papot útközben villámcsapás érte, ám sem neki, sem az ereklyének bántódása nem esett. Ettől kezdve Szt. Donát népszerűsége egyre nagyobb lett, az elemi csapások: villámcsapás, jégeső elhárításáért könyörögtek hozzá.
Az 1689 –1692 években a mai Németország délnyugati része felől nagy bevándorlási hullám indult a Magyarországra. Óbudára legtöbben Baden-Württenberg tartományból érkeztek. Ők tehát 'otthonról' hozták magukkal Szent Donát tiszteletét. Így kultusza nem csak a német területen (különösen a rajnai borvidéken), hanem Magyarországon is elterjedt. 1724-ben Buda a város villámcsapás elleni védőszentjévé választotta Szent Donátot.
Leírások szerint a szőlősgazdák gyakran vettek részt szertartásokon. A háborúk alatti a kápolna nem sérült meg. A háborút követően is a hívek főleg vasárnaponként használták. Két alkalommal is mise volt, esküvőket, keresztelőket is tartottak. A kápolna jelenleg időszakos használatban van.
Az épület rövid leírása
Szt. Donátról elnevezett barokk fogadalmi kápolna 1781-ben épült. Alaprajza 4,80 x 6,0 m befoglaló méretű félkörívesen záródó téglalap, lefedése nyeregtető, fatoronnyal.
A kápolna belső terét egy kosárgörbe ívű tégla boltöv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér csehsüveg boltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolna bejárati nyílása 2,10 széles, kosárgörbe formájú boltövvel záródó kapu. A kápolnahajóban eredetileg két ablak volt, melyekből az északit egy felújítás alkalmával befalaztak. A kápolna tetőszerkezete üres fedélszék. A toronyszerkezet 4 oszlopon álló, andráskereszttel merevített, sisakkal ellátott szerkezet, rajta horganylemezfedés, kereszttel.
A kápolna belső falfelületei – a legutóbbi falkutatások szerint – neobarok festésűek voltak.
A kápolna állaga az időjárás hatására romlani kezdett, ezért 1930. körül tatarozása megtörtént.
1958-ban a festett falak restaurálva lettek. A következő, 1986. évi tatarozás alkalmával az oltár megfordítására és a padló burkolására került sor. 1997-ben pedig megtörtént a kápolna külső vakolatjavítása, festése.
A legutóbbi, teljes körű felújítás az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, 2007-08 között valósult meg. Ekkor megtörtént a több helyen repedt tartószerkezet megerősítése, tető ácsszerkezeteinek cseréje, eredetivel azonos cserépfedése. A harang motorizálva lett. Új ablak és korhű fakapu készült, belül pedig páraszellőző padlóburkolat lett elhelyezése. Megújult az elektromos hálózat. Nagy eredmény, hogy újra megtörtént a neobarokk jellegű belső díszítőfestés teljes körű restaurálása. A szentélyben látható a szőlődombon egykor termelt szőlőfajta, a kadarka fürtje, majd jobb oldalt az ezt leváltó budai zöld fürtje.
A kápolna jelenleg gondos kezekben van. A kápolnában új padok lettek elhelyezve, a teraszon pedig megtörtént a korhadt padok cseréje is.
Szent Donát oltárkép
Az oltárkép fő alakja Szt. Donát, aki romai katonaként térdel, kékszínű páncélja alatt vörös köpenye látszik, csizmája sárga. Jobbját kérőn előre nyújtja, baljában kardot és zászlót fog. Feje felett mituszkoszorút és pálmaágat tart egy angyal, a vértanúk attribútumait. A kép bal felső részén a Szentháromságot jelző háromszög alakú sugárzó mezőben Isten szeme látszik, erre tekint fel Szt. Donát, a háromszöget kis repülő angyalfigurák veszik körül. A kép alsó részén festett szalagon felirat: "H. Donáté bitté bei Gott, daβ er uns bewahre von allen Sbbadlichen Ungeritter, var Schaur und Reif, und allén Ungeziffer." Azaz magyarul: "Szt. Donát könyörögj az Istennél, hogy minket őrizzen meg minden kártevő zivatartól, a jégtől és dértől, és minden féregtől."
Gyakran felvetődik a kérdés: „Arezzoi Szent Donát miért van katonaruhában, mikor ő püspök volt?” Leírások szerint Arezzoi Szent Donát valóban püspök volt, de nem azonos a Münstereifel-i Szent Donáttal.
A legenda szerint Arezzo püspök éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt. Arezzoi Szent Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak; valamint falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték.
Arezzoi Szent Donát a képeken püspökként ábrázolják, míg a Münstereifel-i Szent Donát katonaruhában jelenik meg. A két Szent Donát az ábrázolásaik alapján tehát jól elkülönülnek, de a szőlőtermelők mindkettőt védőszentként tisztelik, a patrónusuknak tekintik.
Münstereifel-i Szent Donát ünnepe június 30-án van, Arezzoi Szent Donáté augusztus 7-én.
A kápolnában a Münstereifel-i Szt. Donát imáját ábrázoló kép látható, alsó részén gótbetűs német nyelvű fohász a szenthez, mely magyarul így hangzik: „Szent Donát könyörögj Istenhez, hogy védjen meg bennünket minden káros zivatartól, záportól és fagytól és minden féregtől."
A kápolnában azonban eredetileg nem csak Szt. Donát, hanem három másik szent, Szent Lénárd, Szent Vendel és Noé képe is látható volt, melyek elkallódtak.
Szent Lénárd ferences népmisszionárius (1676-1751), kinek munkássága jelentős volt a kor vallásos gondolkodásának kialakításában. A Szent Lénárdot tisztelete összefügg az ebben a korban, Óbudán is működött ferences népmisszióval, és a viharból megmenekült, a gazdálkodó ember számára oly fontos lovakkal hozható kapcsolatba.
Szent Vendel az ír-skót fejedelmi nemzetségből származó remete. (554-617) életében jelentős szerepe volt a nyájak gondos őrzésének. Így vált a pásztorok védőszentjévé. Vendel csodáit főleg azok tapasztalták meg, akik járványos betegségek esetében illetve, akik állataik bajaiban hívták segítségül. A 18. század végén, Óbudán a szőlőművelés mellett még jelentős gazdasági tényező volt az állattarás. Szent Vendel tisztelete hazánkban is elterjedt. Főleg az állattenyésztő-legeltető, alföldi vidékeken igen gyakori a szobra. Ezeken gyakran a hely korabeli viseletében és az ott tartott állatok – szarvasmarha, disznó, vagy juh és a kutya - társaságában ábrázolják.
Noé a bibliai hagyomány szerint az emberiséget átmentette a vízözön pusztításán, majd a szőlőt ültetett. A vízözön elmúltával oltárt épített az Úrnak, és égőáldozatot mutatott be; Isten szövetséget kötött vele, ennek jele a szivárvány. A 'vízözönből' megmenekült szőlőművelő tehát méltán tisztelhette Noét az őt ábrázoló képpel.
Így jelentek meg a mindennapi élet gondjai és örömei az óbudai Szent Donát kápolnában.
Csúcshegyi kápolna
Alkalmanként szentmise.
A kápolnát, mely a franciaországi Dax megyében levő Paul-ból származó Szent Vince alapította Irgalmas rendhez tartozó Szeretet Leányai Nővérek magyarországi missziójának az egyik működési helyén 1930-ban épült, 1936. augusztusában szentelték fel. A Csúcshegyi Kápolnánk az irgalmas nővérek pihenőházához tartozott. 1950-ben az államosítás miatt csak a kápolna maradt meg az egyház tulajdonában, a szerzetesrendet eltörölték, épületüket turistaházzá alakították.
Tavasztól őszig rendszeresen szentmisét mutatunk be: minden hónap negyedik szombatján 15:00 órakor
Jézus szíve (Filoxéra) kápolna
Alkalmanként szentmise.
A helyi értékvédelem alatt álló Jézus Szent Szíve, közismertebb nevén Filoxéra fogadalmi kápolnát és az előtte álló kőkeresztet 1885-86-ban az egykor ezen a területen lévő szőlőskertekben szorgalmasan dolgozó sváb szőlősgazdák, a braunhaxlerek építtették, kérve Jézus Szent Szívét, hogy mentse meg szőlőiket a rettegett filoxéra járványtól. A nagy filoxéravész (szőlő-gyökértetű), mely a környező hegyvidéken szinte az összes szőlőt elpusztította, ezt a kápolna környéki területet csodával határos módon megkímélte.
Szent Anna kápolna
Szentmise vasárnaponként 16 órakor.
A Szűz Mária Társaság (SZMT) - Societas Mariae Virginis (MSV) 1990-ben kezdett építkezni a Jablonka úton. 1994. december 8-án – mely a Szűz Mária Társasága főünnepe – megkezdték a megújult közös életet. 1994. december 8-án elkészült a rendház és a Szent Anna kápolna.
Volt Trinitárius kolostor
Valamint a plébánia területén, a Kiscelli u. 108. szám alatt áll a volt trinitárius kolostor és barokk, műemlék templom, amelyet Johann Entzenhoffer 1744-48 között épített.